Ukrán munkaerő

Ukrán munkaerő? De miért?

Nos, ez a kérdés elég sokakban megfogalmazódott már, és természetesen mi is találkoztunk már ezzel. A helyzet az, hogy az elmúlt években valóban megnőtt a külföldi munkaerő alkalmazásának az igénye, így az ukrán munkaerő is keresett lett.
A magyar munkaerő piacon az utóbbi évek tapasztalata, hogy a fennálló munkaerőhiány miatt magyar munkavállalóval már nem lehet feltölteni bizonyos pozíciókat. Ezek a pozíciók betöltetlenek maradnak, és ez bizonyos területeken jelentős termelés csökkenéshez vezet vagy vezetett. Ha ennek gazdasági vonzatát nézzük, akkor el kell ismerni, hogy a kieső termelés óriási veszteséget okoz a cégeknek.
És itt a válasz a kérdésre. Az ukrán munkavállalók segítségével lehetőség van ezeknek a pozícióknak a betöltésére. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a meglévő megrendelői kör kiszolgálása, vagy egy beruházás határidőben történő befejezése biztosítva legyen. Sok esetben még arra is lehetőséget kapunk, hogy új vevőkört tudjanak a cégek kialakítani.

Vajon más szempontból is megéri gazdaságilag az ukrán munkaerő foglalkoztatása?

A válaszunk egyértelműen igen. De azért kifejtjük, hogy mindenki számára érthető legyen. Az ugye már az előző részben megállapításra került, hogy a magyarországi munkaerő piacon munkaerő hiány van. A törvény 2016. óta lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a hiányt az Európai Unión kívülről érkező munkavállalókkal lehessen pótolni. Az ukrán munkaerő kiváló lehetőség ennek pótlására.
Az előbb említett szabályozás lehetővé teszi, hogy a nem Európai Uniós tagországaiból érkező munkavállalókat egyszerűsített eljárásban lehessen foglalkoztatni. Ebbe a kategóriába tartoznak az ukrán és a szerb munkavállalók is. Ez azt is jelenti, hogy az ukrán munkaerő kis túlzással akár egyik napról a másikra munkába állítható.
Gazdasági szempontból fel kell mérni, hogy mennyi a költségünk és a ráfordításunk összessége a magyar munkaerő, és mennyi lenne ugyanez az ukrán munkaerő esetén. Amivel valószínűleg sok esetben számolni kell, az a Magyarországra szállítás, a munkahelyhez lehetőleg közeli szállás költsége, valamint a közvetítési költsége. (nem mi leszünk a legnagyobb tétel)
Ami szintén gazdasági szempont, az a hazai munkaerőpiac felé történő kitettség. Ukrán munkaerő esetén ez lényegesen csökken. Ha ugyanis itthon szeretne egy cég egy-két hónap alatt mondjuk 50 főt felvenni, az ma szinte a lehetetlen kategória.
Ráadásul a magyar munkaerő toborzási költsége is magasabb, arról nem is beszélve, hogy a jelentkezők nagy része viszonylag gyorsan kiesik, hiszen a munkáltatók jó része nem tud olyan csomagot felajánlani, amit a magyar munkavállaló elvárna. Ez főleg a fizikai munkakörökben jellemző. Azt tapasztaljuk, hogy a magyar munkaerőnél magasabb a fluktuáció. Ez annak köszönhető, hogy a magyar munkavállaló gyorsabban és egyszerűbben tudnak váltani, mint az ukrán munkaerő. Ez egy újabb gazdasági pont, hiszen a folyamatos ki és beléptetés költségeit lényegesen lehet csökkenteni az ukrán munkaerő alkalmazásával.

Újabb gazdasági szempont, a betanítási költségek és plusz munka.

Egy magyar munkavállaló esetén sokszor azt tapasztaljuk, hogy a betanítás után nem sokkal a munkavállaló munkahelyet vált a magasabb fizetés reményében. Lehetséges, hiszen már rendelkezik a megfelelő tudással. Ukrán munkaerő esetében ez lényegesen kisebb kockázat.
Az is tény, hogy az ukrán munkaerő szívesebben túlórázik vagy vállal hétvégi munkavégzést. Ez azt jelenti, hogy a fix bérköltségek fajlagosan sokkal kedvezőbbé válnak.